8.fejezet

Hát nem tudom, hogy tetszeni fog nektek!

Remélem igen!!:)

Puszi!!

/Rob szemszöge/

Nagyon meglepődtem Kristen a nyakamban volt már és csókolgatott.

-Szeretlek Rob mindennél jobban, és bocsáss meg, hogy ilyen hülye picsaként viselkedtem. – mondta, de még mindig csókolt olyan boldogság hullámment rajtam végig.

-Haragszól rám? – kérdezte boci szemekkel.

-Rád kicsim hogy tudnék haragudni csak nem értettem semmit, ami körülöttem történik. – mondta közben az arcát simogattam.

-Na elmesélek neked mindet de akkor menjük be. – mondta

-Rendben mondtam – és bejöttünk.

-Na  minden úgy kezdődött , hogy meg láttalak téged meg az a kis ribancot. – mondta a kis ribancot durván, mérgesen.

-Azt hittem megcsaltál és ezért jöttem ide. – olyan édes volt, ahogy mesélte és én nem tudtam nem mosolyogni.

-Min mosolyogsz? – kérdezte, na, ilyenkor is olyan édes.

-Azon kicsim, hogy olyan édes vagy. – mondtam és megcsókoltam és megsimogattam az arcát.

-Na és eljöttem ide és megláttam, hogy csókolóztok és hát azt hittem, hogy tényleg megcsalsz.

-Jaj kicsim , hogy hihetsz ilyet nekem te vagy az egyetlen akit mindnél jobban szeretek. – mondtam és magamhoz húztam és megöleltem.

-De még nincs vége, mert lent találkoztam avval a kis szajhával és elmondott mindent én meg pofon vágtam.

-Hogy mi csináltál? – köpni, nyelni nem tudtam

-Jól hallottad. – mondta egy elégedett vigyorral. Én is elvigyorodtam és megcsókoltam

 -Szeretlek te kis verekedős Stewrat. – mondtam és újból megcsókoltam.

-Én is szeretlek te kis mindig bonyodalomba kerülő Pattinson. – mondta mosolyogva.

*

A többi időt utána már ágyban töltöttük egymás kényeztetésével.

*

-Jaj kicsim nekem indulnom kell a reptérre. – mondta másnap délkörül.

-Ki kísérlek – már most hiányzik, de még el sem ment.

-Meg tennéd?- mondta és hozzám bújt.

-Szerelmem érted bármit. – mondtam és megcsókoltam.

*

A reptéren elbúcsúzkodtunk egymástól, de tudtok, hogy nem sokára újra találkozunk.

*

/Kristen szemszöge/

Párnap múlva jön haza Rob már úgy hiányzik!

Reggel felkeltem és egyből rohantam a wc-re. Nem tudom, valami rosszat ehetem vagy ennyire izgulok Rob érkezése miatt.

Forgatáson is többen mondták, hogy nagyon sápadt vagyok és egyszer el is ájultam.

Ma pedig úgy döntöttem elmegyek orvoshoz.

-Jó napot Stewart Kisasszony! – köszönt illedelmesen.

-Jó napot Dr. Úr . –én is köszöntem.

-Mi a panasza? – kérdezte kedvesen.

-Nagyon sokat szédülök és émelygek, hányok és egyszer el is ájultam. – soroltam fő.

-Jó akkor most csinálunk egy útra hangot. – ultra hangolt úhh lehet, hogy terhes vagyok?

-Dr. Út lehet, hogy kisbabát várok? – kérdeztem egy kicsit elcsukott a hangom.

-Nagy a valószínűsége. – mondta és én majd elájultam.

Elmentünk az ultrahang vizsgáltra és a Dr. Úr rá kente az krémet a hasamra.

-Gratúlálok ön kisbabát vár. – el sem hiszem nekem lesz egy kis bébim.

-Ő..őő köszönöm. – nem is tudom, de annyira boldog voltam egyből a hasamra tettem a kezem, ami után letörölte a krémet és megsimogattam.

*

Haza fele, amikor vezettem egész végig a hasamat simogattam egyből megszerettem ezt a kis pocaklakot.

De nem tudom, hogy Rob mit fog szólni, de ha azt akarja, hogy vettessem el azt biztos, hogy nem fogom hagyni. Akkor inkább egyedül csinálom végig.

*

Ma jön haza Rob nem tudom, hogy mondjam el neki, nagyon félek, hogy nem fog örülni.

Eddig még senki sem tudja, hogy várandós vagyok, úgy terveztem neki mondom el először.

*

Épp vacsorát csináltam amikor nyílt az ajtó és Rob jött be rajtan.

-Szia kicsim megjöttem. – kiabáltba.

-Szia! Gyere itt vagyok a konyhában. – húú bassza meg, hogy fogom én elmondani neki?

-Szia, édes- ölelt meg hátulról és csókot lehet a nyakamba.

-Szia. – megfordultam és megcsókoltam

-Hiányoztál – mondta és a nyakamat puszilgatta.

-Nekem is de figyelj valamit meg kellene beszélnünk. – mondtam elhaló hangon.

-Az majd rá ér később - mondta és tovább csókolt. Kristen most vagy soha.

-Nem,Rob ezt meg kell beszélnünk. – jelentetem ki határozottan.

-Jó rendben- mondta lemondóan. húú Kristen szed össze magad.

-Ülj le jó. – szegénykém nem értett semmit csak leült.

-Na szóval hol is kezdjem. – annyira félek.

-Talán az elsején- mondta avval a cuki mosolyával

-Na szóval  Rob én…én kisbabát várok.